Ki meri nem kifüggeszteni a Nyilatkozatot? Alakul az ellenforradalmi mag
Alakul az ellenforradalmi mag
A Köztársasági elnöki Hivatal közölte: amíg Sólyom László az államfő, addig a papírt nem teszik ki a Sándor-palotában. Így döntött az Alkotmánybíróság is. „A határozat is hangsúlyozza, hogy a kormány tiszteletben tartja az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét. Ebből az alkotmányos elvből kiindulva az Ab elnöke a kérésnek nem tud eleget tenni” – indokolta a döntést Sereg András. A sajtófőnök utalt arra, hogy az alkotmány kimondja: az Ab tagjai a testület hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak, a NENYI kifüggesztése pedig annak minősülne.
Még tovább ment a Demszky Gábor vezette főváros: ők még a kerítésre is raknak nyomtatványokat. Igaz – „lehetőséget teremtve a polgároknak, hogy megfogalmazhassák építő javaslataikat a Kormány számára” – a nyilatkozat mellé üres papírlapot is kihelyeznek majd. A gúnyolódó főváros vezetése ezzel is segíteni kívánja, hogy az emberekhez minél nagyobb számban eljusson a kormány üzenete az együttműködés fontosságáról. Egyelőre szabotálja a NENYI kifüggesztést a Magyar Nemzeti Bank, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség és az ombudsmani hivatal is. Tudni kell: a határozatban nem szerepel az, hogy bárki is számíthatna bármilyen szankcióra, ha nem akasztja ki a nyilatkozatot. Az ellenállás góca a civil társadalom. A Társaság a Szabadságjogokért többféle verzióban kínálja a Nyilatkozatot honlapján: nemzeti, munkás paraszt, illetve népi formátumút, de saját arcképes nyilatkozatot is kínálnak, felárért.
Egyelőre rövid a NENYI-párti intézmények listája
Schmitt Pál döntése értelmében kifüggesztetik az Országházban és a képviselői irodaházban. Kiteszik az Állami Számvevőszéknél, az APEH-nél és a rendőrségnél is. Komoly fejtörést okoz azonban a rendeletben foglaltak teljesítése, mivel az 50x70 centiméteres méret nem általános, ezért nyomdákkal kell egyeztetniük. A magas labdára természetesen az ellenzék is örömmel lecsapott. Az LMP szerint politikai nyilatkozatnak nincs helye közhivatalban. Az MSZP pedig sajátos megoldási javaslattal állt elő: törvénytervezetet adtak be a parlamentnek, melyben a közintézményeket köteleznék Orbán Viktor portréjának kitűzésére, születésnapját pedig ünnepnappá nyilvánítaná. „Jól látható helyen ki kell helyezni a Nemzeti Együttműködést Megtestesítő Személy (NEMESZ), Orbán Viktor portréját és életútjának rövid összefoglalását” – olvasható a szocialisták ironikus törvényjavaslatában. Azt is támogatnák, hogy ha valaki megrongálja, vagy eltávolítja Orbán portréit a hivatalokból, egy Btk-módosítás után öt évig terjedő börtönnel lenne sújtható.
Két zavaros évtized
„Ha valakinek az ország jelenlegi helyzetében ennyi mondanivalója van képviselőként, az jobb lenne, hogy ha az e havi fizetését visszaadná jó gyorsan. A nyilatkozatnak ott van a helye, ahol az emberek járnak, hiszen az emberek saját akaratáról és a saját akaratuk parlament általi elismeréséről van szó” – mondta Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint pedig a nyilatkozatban mindenki számára elfogadható értékek vannak rögzítve, amelyekért minden magyar összefoghat és jó érzéssel dolgozhat. „Az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét” – áll a NENYI-ben.
Ismét lehet buktatni, nem lép hatályba a Ptk., nincs döntés a médiatörvényről
Az Országgyűlés elfogadta a közoktatási törvény módosítását, a szeptembertől életbe lépő változások rögzítik az évfolyamismétlés és a szöveges értékelés alkalmazásának feltételeit: ismét lehetőség lesz a második év végén évfolyamismétlésre utasítani a diákokat, ha a nevelőtestület úgy ítéli meg. A változtatás értelmében az évfolyamismétlésnél kikerül a szülői vétó a jogszabályból. Az indítványt 301 igen, 61 nem ellenében fogadta el a Ház. Támogatták a javaslatot a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők, nemmel szavazott az MSZP és az LMP frakciója. Ezzel megváltozott, a még az MSZP-SZDSZ-kormány idején bevezetett buktatási tilalom, amely előírta, hogy csak a szülők egyetértésével lehet évismétlésre kötelezni a diákokat.
Törvényt hoztak arról is, hogy a parlament által tavaly elfogadott polgári törvénykönyv (Ptk.) nem lép hatályba. A képviselők 311 igen, 42 nem szavazattal hozták meg döntésüket. A javaslatot csak az MSZP frakciója nem támogatta. Az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette az új Ptk. hatályba lépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.
Az új polgári törvénykönyv két lépcsőben – ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén – történő hatálybaléptetését azért nyilvánította alkotmányellenesnek a testület, mert "kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, és álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.
Mégsem döntöttek viszont a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló javaslatról, a zárószavazás ismét lekerül a napirendről. Cser-Palkovics András, a törvényjavaslat egyik fideszes előterjesztője a halasztás indokaként annyit mondott, hogy elemzik a törvényhez érkezett szakmai javaslatokat. Leszögezte: az Országgyűlés július 19-ig mindenképpen dönt a javaslatról, ahogy az öt elemből álló csomag még függőben lévő két előterjesztéséről is. Az MSZP szerint felmerül, hogy a Fidesz azért húzza az időt, hogy a törvény ne kerüljön a jelenlegi államfő elé és Sólyom László ne vethesse fel alkotmányossági aggályait. Ha nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján, július 19-én lesz a zárószavazás, akkor Schmitt Pál augusztus 4-én írja alá a dokumentumot, és – mivel a haladéktalan megküldés egy-két napig eltarthat – önmagának, mint államfőnek küldi meg a törvényt.
